MUZEUM@DIGIT 2014 előadások
Az előadások címére kattintva elérhetőek a prezentációk, a képekre kattintva pedig megtekinthetőek az előadások videófelvételei.
Megnyitó
Dr. Kelemen Csaba: Nemzeti Infokommunikációs Stratégia
A kormány a hazai infokommunikációs ágazatot és az abban rejlő gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségeket kiemelt jelentőségűnek tartja, elismeri az állami ösztönzés fontosságát. A kormány által elfogadott Nemzeti Infokommunikációs Stratégia a digitális infrastruktúra, kompetencia, gazdaság és állam területére fókuszálva fogalmazza meg a 2014-2020 közötti időszak elsődleges célkitűzéseit. A stratégia alapján a kormány legfőbb céljai közé tartozik a megfelelő digitális infrastruktúra megteremtése. A digitális kompetenciák terén a legfontosabb feladat az állampolgárok, a vállalkozások és a közigazgatásban dolgozók digitális képességeinek fejlesztése. A digitális állam megteremtésének eszközei a megfelelő infokommunikációs háttér biztosítása és az állampolgárok életminőségét növelő e-szolgáltatások fejlesztése.
Fukker Gabriella: Fejlesztési lehetőségek 2014-2020
Hazánk a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaiból közel 7500 milliárd forint támogatásra számíthat a következő hét évben. A források közel 60 százaléka közvetlen gazdaságfejlesztési célokat szolgál. A három gazdaságfejlesztési operatív program, melynek felelőse a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM): Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP). A legnagyobb hazai OP a 2014 és 2020 közötti időszakban a GINOP, amely több mint 2500 milliárd forintos forráskerettel rendelkezik, a TOP keretében a megyei és kistérségi szintű, valamint a megyei jogú városokat érintő komplex fejlesztési programok valósulnak meg, míg a VEKOP hazánk legfejlettebb régiójának fejlesztéseire allokál forrásokat. Az előadás a három NGM által tervezett operatív program bemutatására fókuszál.
Németh Edina: Digitális tartalom, digitális kultúra a Horizont 2020-ban
Az előadás az alábbi témákat tekinti át: a Horizont 2020 program felépítése, a három fő pillér; Horizont 2020 pályázati lehetőségek infokommunikációs technológiák területen, azon belül digitális tartalom, digitális kultúra témákban a Horizont 2020 különböző pilléreiben. A Horizont 2020 újdonságai, projekttípusok, az innovációs hangsúly. Projektek kiválasztásának és értékelésének szempontjai. Első pályázatok tapasztalatai, következő kétéves munkaprogramok, felhívások tervezése, előkészítésének menetrendje. Korábbi projektek, magyar szereplők.
Joris Pekel: Europeana Strategy 2020
Az Europeana 5 évvel ezelőtt indult el azzal a kiemelkedő politikai elképzeléssel, hogy egyesítse Európát a kultúrán keresztül azáltal, hogy örökségünket mindenki számára elérhetővé teszi akár munka, akár tanulás vagy szórakozás céljából. Mély meggyőződésük, hogy közös kulturális örökségünk mindenkié, ezáltal túl értékes ahhoz, hogy pusztán a piaci szereplőkre hagyjuk digitalizálását és hozzáférhetőségét. Az Europeana meggyőződése az eszme nagyszerűsége, ezért megjelentették a „Strategic Plan 2020” c. kiadványunkat, amely tartalmazza célkitűzéseiket a következő öt évre.
Lovas Lajos: Nemzeti aggregáció és a hosszú távú megőrzés programja 2014-2020
Az előadás ismerteti a MaNDA által épített felhő alapú rendszert, amelyet pillanatnyilag mintegy száz közgyűjteményben mintegy négyszáz telepített digitalizáló állomáson töltenek fel az intézmény által biztosított eszközökkel és munkaerővel. Nem egészen egy év alatt a MandaDB nevet viselő nyilvános adatbázisba több mint kétszázezer kulturális örökségi objektum (CHO) és mintegy 10 millió metaadat került be új digitalizáció eredményeképpen. Ezen túl több mint félmillió CHO-t digitalizált az intézmény, melyek importja folyamatban van. Elkészült az adatbázis export modulja, amelyen keresztül EDM-ben szolgáltatunk az Europeanának. Az előadás ismerteti a 2014-20-as uniós költségvetési ciklusra kidolgozott hosszú távú megőrzési tervet, amelynek keretében intézményünk igény szerinti tárolókapacitást biztosíthat a közgyűjteményeknek, továbbá nagyteljesítményű digitalizálásra alkalmas berendezések telepítésével segíti a nemzeti digitalizáció munkáját.
Sz. Fejes Ildikó: MuseuMap. Az első hazai múzeumi aggregációs szolgáltatás
A múzeumokban található kulturális javak digitalizálása és az adatok közzététele tekintetében az intézmények lépéskényszerben vannak a digitális kor társadalmi elvárásainak növekvő nyomására. A MNM OMMIK célja, hogy (múzeumi) ágazati aggregációs szolgáltatásának elindításával segítse a múzeumokban keletkezett digitális műtárgyadatok mind szélesebb körben történő on-line megjelenését. Az aggregációs szolgáltatás beindítását egy pilot projekt előzte meg, melynek folyamán kidolgoztuk és teszteltük az összes szolgáltatási szint működési modelljét a technikai– és a csatlakozó tartalomszolgáltató partnerekkel együtt. A pilot folyamán lehetőség nyílt arra, hogy az aggregáció működési modelljét teszteljük, azonosítsuk az adattartalmi és technikai oldalról felmerülő problémákat, valamint meghatározzuk a folyamatokat és a munkafázisokat.
Az aggregációs szolgáltatást a MuseuMap portálon egy közös felületen keresztül érik el a felhasználók, ahol kereshetnek a partner intézmények műtárgyai között, megoszthatják kedvenceiket a közösségi médiában, virtuális kiállításokat hozhatnak létre, valamint tájékozódhatnak a múzeumok programjairól is. Mindemellett az aggregációs adatbázisba feltöltött adatok egyből automatikusan felkerülnek és kereshetővé válnak az EUROPEANA portálon is, az Europeana Inside projekt eredményeképpen. Mindezzel lehetőség nyílik a magyarországi muzeális intézmények koncentrált, a felhasználói igényeket kiszolgáló, egy helyen kereshető on-line hazai megjelenésére, valamint az európai felületen a kereshető magyar műtárgyadatok számának szignifikáns növekedésére.
Berger Ágoston: Múzeumi aggregátor építése a Magyar Nemzeti Múzeumban – a projekt háttérmunkája
Egy múzeumi aggregációs rendszer kiépítése több problémát vet fel begyűjtő és kiszolgáló oldalon egyaránt. A betöltést kezelő motornak képesnek kell lennie az adatok kezelésére globálisan, intézményenként és a rekordok szintjén is, figyelembe véve, hogy a különböző források eltérő szerkezetű és szemantikájú adatokat szolgáltatnak. Hasonló problémák merülnek fel a továbbításnál is, hiszen itt egy tartalmában heterogén adathalmazt továbbítunk a portálra, illetve az Europeana felé. Ez utóbbi megvalósításában jelentős előrelépést biztosít az Europeana Inside keretében elkészült és a Qulto motorba integrált Europeana Connection Kit (ECK).
Dr. Tóvári Judit: Digitális archívumok a kulturális örökség védelmének a szolgálatában és a közreműködő szakemberek IKT műveltsége
A közgyűjteményi intézményi rendszer, különösen annak könyvtári eleme az, amelyik az 1960-as évek óta világszerte úttörője volt az informatikai alkalmazások elterjesztésének. Vizsgáljuk, hogy az egyes közgyűjteményekben (levéltár, múzeum, könyvtár) és az oktatásban milyen az alkalmazottak informatikai készsége és ez milyen hatást gyakorol gyűjteményük digitális közzétételére és a források oktatásban történő felhasználására.
A Terminology Management Platform (TMP) – a Linked Heritage és az AthenaPlus projektek szoftverfejlesztése – lehetővé teszi a kulturális intézmények számára, hogy terminológiáikat könnyen publikálhassák a szemantikus weben Linked Data formában. A «Terminology» kifejezés alatt a TMP kontextusában természetes nyelvi osztályozási, un. tudományszervezési rendszereket (Knowledge Organisation System), kontrollált szótárakat értünk. A fejlesztés hangsúlya a kulturális intézmények tezauruszaira esik, de más típusú osztályozási rendszereket, terminológiákat, tárgyszójegyzékeket is lehetséges TMP-vel kezelni. A TMP fejlesztőinek célja, hogy támogatást nyújtson új terminológiák létrehozásához és már létező terminológiák közötti kapcsolati háló kiépítéséhez. Jelen fejlesztési szakasz célja a többnyelvűség támogatása és az Europeana által a szemantikus weben publikált metaadatok minőségének javítása. A TMP támogatja az Europeana által ajánlott SKOS formátumot.
Serfőző Szabolcs: Szecessziós műtárgyak digitalizálása az Iparművészeti Múzeumban a Partage Plus projekt keretében
2012–2014 között az Iparművészeti Múzeum egy nagyszabású nemzetközi digitalizálási projektben vett részt: a PartagePlus nevű program 25 európai intézmény részvételével, EU-támogatással valósult meg, célja az európai szecessziós örökség digitalizálása, illetve az Europeana portálon keresztüli közzététele volt. A projekt keretében az IMM mintegy 7000 műtárgyának digitalizálására került sor, emellett a magyarországi szecessziós építészet mintegy 60 kiemelkedő jelentőségű emlékének fotódokumentációja is elkészült.
Peregovits László, Rajczy Miklós: A Magyar Természettudományi Múzeum Europeana-projektjei
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) gyűjteményeinek nagyságát tekintve egyik legnagyobb múzeumunk, mely a nemzetközi tudományos életben is igen fontos szereppel bír. Bár az elsők között volt a hazai múzeumi informatikai kezdeményezésekben, mára ezen a területen erős lemaradásba került, főként a külföldi hasonló intézményekkel összehasonlítva. A továbblépéshez és a nemzetközi kooperációhoz azonban a szabványosítás, mind a digitális tartalmak előállítása, mind a hozzáférhetővé tételük esetében nélkülözhetetlen. EU-s pályázati partnerek voltunk mind a kutatási (pl. Fauna Europeae, Synthesys, EDIT stb.), mind a tartalom-előállítási és szolgáltatási területeken (EU Jó Gyakorlatok Hálózata akciói). Ez utóbbiak közül három az Európai Digitális Könyvtár (Europeana) állományát gazdagította. Az Európai Biodiverzitás-örökség Könyvtár egy amerikai kezdeményezés, a Biodiversity Heritage Library (BHL) kiterjesztése és továbbfejlesztése. A BHL-Europe célkitűzése, hogy a biodiverzitásra vonatkozó publikált tudásanyagot minden érdeklődő számára elérhetővé tegye az európai digitális könyvtárak jobb harmonizációjával. A tapasztalatok révén hozzájárulhat egy hosszú távú, fenntartható nemzeti biodiverzitás digitalizációs és adatmegőrzési stratégia kialakításához.
A STERNA (Semantic Web-based Thematic European Reference Network Application) projekt az Európai Digitális Könyvtárhoz való hozzáférést kívánta megvalósítani, a természetrajzi és tudománytörténeti digitális adatforrások szemantikus gazdagítása révén. A digitalizáció nyomán előálló tartalom kereshetősége a metaadatok meglétére alapoz. Jó struktúrájú, különböző szabványokat egyesítő adatstruktúra kialakítása nélkül ez nem megvalósítható. Ezek révén a különböző kulturális tartalmak újraértelmezhetőek, nemcsak a szakértők szűk köre által, hanem a szélesebb közönség bevonásával is. Új természetrajzi tartalmak át-, illetve kialakítása a megváltozott oktatási és ismeretterjesztési fogyasztói szokások következtében kiemelkedően fontos. A Natural Europe projekt keretében gyűjteményi tárgyak képei és az azokat leíró rövid oktatási anyagok készültek el az Europeana számára több nyelven. Egy külön portálon az Europeana természettudományi tárgyú állományainak felhasználásával múzeumpedagógiai célú komplex „tanösvényeket” tettek elérhetővé a résztvevő európai természettudományi múzeumok.
Ritter Dávid: A hosszú távú megőrzés
A digitalizálási projektek eredményeképp olyan mennyiségű adat keletkezik, amelyek tárolása, hozzáférhetőségének biztosítása és megőrzése meglepő új problémákat vet fel. A vitaindítóban a nagy adatmennyiségek korszerű, esetenként osztott tárolási megoldásairól és az archiválással kapcsolatos dilemmákról fogok beszélni.
Jasper Visser: Múzeumok a technológiai és társadalmi változások korában
Milyen lehetőségek állnak a múzeumok előtt, hogy kitűnjenek egy digitális és high-tech világban? A múzeumi innováció területén szerzett nemzetközi tapasztalataira, nagyszerű esettanulmányai építve Jasper Visser néhány kulcsfontosságú múzeumi digitális trendről fog beszélni. Előadása keretrendszert nyújt a múzeumok számára a gyors technológiai és társadalmi változások idején.
Kókai Nagy Tímea: Kulturális brandépítés digitális eszközökkel
Napjainkban nem csak a versenyszférában működő cégeknek, de a kulturális intézményeknek is szükségük van arra, hogy különféle marketing eszközöket és csatornákat használjanak a fogyasztók (a közönségük) figyelmének felkeltésére és a velük való hatékony kommunikáció érdekében. Az előadás azt mutatja be, hogy milyen – elsősorban digitális – marketing eszközöket kell ma Magyarországon egy kulturális intézménynek használnia ahhoz, hogy hosszú távon fennmaradhasson és megkülönböztesse magát versenytársaitól.
Egor Yakovlev: Storytelling és multimédia
A múzeumok már több mint 50 éve alkalmaznak audio guide-okat. A technológia a rádiótól MP3-lejátszókig fejlődött, amíg az okos telefonok meg nem jelentek a színen. Ettől kezdve a helyzet drámaian megváltozott: azzal, hogy a látogatók saját eszközeiket hozhatják magukkal, egy teljesen új piac tűnt fel: a Mobile Traveler Guide piaca. Manapság múzeumok százai fektetnek milliós összegeket alkalmazások fejlesztésébe. Ez az előadás azt az elképzelést vitatja, hogy a múzeumoknak egyetlen fillért sem kellene a mobil technológiába fektetni.
AVICOM folyamatosan felhívja a múzeumi szakemberek figyelmét a korszerű audiovizuális módszerek és az új technológiák nyújtotta lehetőségekre a múzeumok számára. Lehetőség szerint évente megszervezi a Nemzetközi Audiovizuális Fesztivált Múzeumok és a Kulturális Örökség tematikájában (FIAMP), amely bemutatja, díjazza a legeredetibb produkciókat és terjeszti a múzeumi és kulturális intézményi együttműködésben létrehozott alkotásokat. A legutóbbi konferencia és fesztivál megrendezésére 2014. szeptember 18-21. között Moszkvában került sor az ICOM Oroszország, az ADIT és az AVICOM szervezetek együttműködésében. Közel 60 nemzetközi múzeumi produkció regisztrált a versenyre, audiovizuális programok, honlapok, multimédia és interaktív eszközök kerültek ismertetésre. Az AVICOM Közgyűlésén 17 múzeum képviselői kaptak díjat a legjobb múzeumi produkciók közül. Az előadás rövid részleteket mutat be ezekből az új és hagyományos médiumokból frissített tipológiai keretben.
Nagy Magdolna: Mokk.skanzen.hu – az ötlettől a nemzetközi elismerésig
A 2013 májusában elindított mokk.skanzen.hu honlap vizuális megjelenésével, technikai megoldásaival és tartalmával a hazai siker után nemzetközi szinten is elismerést szerzett (FIAMP: Special Web’Art Golden Prize díj). Az előadás bemutatja azokat az újításokat, amelyek sikerre vitték a weboldalt, kiemelve a honlap különlegességét, a Múzeumi a’la carte múzeumpedagógiai foglalkozás és kiállítás kereső felületet.
Kómár Éva: A storytelling technológia alkalmazása a digitális kulturális örökség közvetítésében
A kultúraközvetítő intézményekben az utóbbi évtizedekben felhalmozódott digitális tartalmak új lehetőségeket teremtenek, hogy a gyűjtemények hatékonyabban, innovatív módon szolgáltassák az eredetileg analóg formában létező anyagaikat. A digitális storytelling a megváltozott mediális környezeti adottságokra építve, olyan narratív technikákat hoz létre, melyek által a digitális tartalmakat – a lineáris narratívát megbontva – újszerű kommunikációs modellel és reprezentációs logikával fűzik össze. A felhasználói elvárásoknak megfelelően a szegmentált elemekből álló, többféleképpen újraalkotható történetek testre szabható, interaktív, immerzív módon, multimediális formában jönnek létre, lehetővé téve az egyéni olvasatok kialakulását. Az újszerű történetmesélés különböző alkalmazásai (interaktív, mobil, lokatív, generatív stb.) vonzóbbá és sikeresebbé tehetik a digitális kulturális örökség szolgáltatásait, ugyanakkor izgalmas kérdéseket vetnek fel a szakemberek számára az adatstruktúra, terminológiák, szintaxis kialakításával kapcsolatban.
Kelly Cannon: Object: Photo. A Museum of Modern Art (New York) digitalizálási projektje
Az előadás bemutatja az „Object: Photo. Modernkori fényképek: A Thomas Walther Gyűjtemény” (1909-1949) címet viselő digitális kutatási platformot, amelyet a Museum of Modern Art 2014 decemberében fog elindítani. Az „Object: Photo” fő szolgáltatásai közé tartozik a dinamikus adatmegjelenítés, a tudományos esszék közzététele, valamint a részletes leíróoldalak, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára történeti kutatások és anyagok rugalmas lekérdezését és szűrését, melynek köszönhetően újabb információkkal gazdagodhatunk a 341 modern fényképet és alkotóikat tartalmazó gyűjteményről.
Sor Zita: Digitális nyomatok megjelenése a gyűjteményekben
Az előadás egy olyan problematikát vet fel, mellyel a magyar muzeológia kevéssé foglalkozik, pedig már épp itt lenne az ideje, ez pedig a digitális nyomdatechnikák végtermékeinek, a közkedvelten "digitális nyomatok" névvel lefedett tárgyak kérdése. A témakör több oldalról is megközelíthető, sajátos művelődéstörténeti, muzeológiai, műtárgyvédelmi, állományvédelmi stb. kérdésekkel szembesítve bennünket.
Peti Péter: Csúcsteljesítményű fotográfiai eljárások az érzékeny műtárgyak digitalizálásában
A digitális képrögzítési technológia mai fejlettségi fokán lehetővé vált, hogy a múltból ránk hagyott kulturális örökségét a jövő nemzedéke számára teljes mértékben hozzáférhetővé, megismerhetővé, kutathatóvá tegyük. A mai technológiát használva nemzedékeken keresztül használható végleges állományokat hozhatunk létre, az eddig ismert módszereknél gyorsabb gazdaságosabb eszközök segítségével. Az előadás ezt kívánja illusztrálni egy friss hazai példa bemutatásával.
Szatucsek Zoltán: A magyar levéltárak az Európai Levéltári Portálon
Az előadás a tavaly elmondottak folytatása. Az akkori 95 levéltár helyett egy év elteltével már 683 levéltár anyagában lehet keresni, felkerültek a Nemzeti Levéltár gyűjteményei és elérhetők valamennyi magyar levéltár leíró adatai is. Mivel a közel hét éves projekt a végéhez közeledik, érdemes számvetést készíteni. Tekintettel arra, hogy az előadás a szakmai közvéleménynek szól, kendőzetlenül ecseteli a fejlesztést kísérő nehézségeket és problémákat, és kitér arra is, hogy a portál hogyan fog túlélni az Európai Bizottság támogatása nélkül.
Boros Ildikó: Az Országgyűlési Könyvtár digitalizálási projektje
Az Digitalizált Törvényhozási Tudástár (DTT1) projekt keretében 2 millió oldalnyi magyar nyelvű 1850 és 2010 között megjelent könyv (jogi, történettudományi, országgyűlési és politikai szakirodalom), időszaki kiadvány (jogi és társadalomtudományi folyóirat), jogforrás, (ágazati közlöny és döntvénytár) került digitalizálásra. A digitalizált dokumentumokhoz a hatályos szerzői jogi szabályozásnak megfelelően lehet hozzáférni.
Dancs Szabolcs: ELDORADO: egy európai megoldás a digitális tartalomszolgáltatásra
A TÁMOP 3.2.4.B-11/1-2012-0002 azonosító számú pályázat keretében megvalósuló ELDORADO projekt egy olyan komplex digitális szolgáltatási rendszer létrehozását tűzte ki célul, amely a könyvtárak gyűjteményeire alapozva kíván hozzáférést biztosítani a magyar (főként írott) kultúra értékeihez, függetlenül a művek jogi és digitalizáltsági státuszától, összhangban az európai törekvésekkel (Európai Digitális Menetrend, i2010, Új Reneszánsz, Horizon 2020 stb.). Mindez szoros együttműködést feltételez a kulturális ágazat szereplőivel, az érintett közgyűjtemények mellett a kiadókkal, a kiadói szövetségekkel, a közös jogkezelést vállaló szervezetekkel, a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányzati szervekkel, stb. Az ELDORADO betűszó feloldása: ELektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és DOkumentumtára. A megvalósuló szolgáltatás eminens célja tehát, hogy jól definiált munkafolyamat-követéssel támogassa és egységesítse a könyvtárakban zajló digitalizálási folyamatokat, valamint eszközt kínáljon a digitális tartalmak jogtiszta szolgáltatásához, ezáltal segítve a kereskedelmi forgalomban nem kapható, a könyvtárak polcain elfekvő kiadványok digitális formában történő „újraélesztését”. A hasonló célú, "hagyományos" projektekhez képest a rendszerspecifikáció kidolgozása mellett különös kihívást jelent és jelentett a kulturális ágazati összefogás előmozdítása, az érdekeltségek felismertetése, illetve egy megújuló, a digitális társadalom kihívásaihoz igazodó jogi környezet létrehozása.
Ruttkay Zsófia: A múzeumi élmény kiterjesztése digitális technológiával
A digitális technológiák rohamos fejlődése egyrészt megváltoztatta a fiatalok kulturálódási és ismeretszerzési szokásait, melyeket a múzeum sem hagyhat figyelmen kívül, amikor a jövő generációra számít. Másrészt az új technológiák sokféle és izgalmas lehetőséget kínálnak a múzeumok számára is a múzeumlátogatás élményének. Az előadás a MOME-n immár 4 éve folyó Digitális Múzeum interdiszciplináris kurzus hallgatói projektjeiből, valamint hazai múzeumok által megrendelt alkalmazásokból válogatva mutatja be mind a funkciók, mind a technológiák sokrétűségét.
Mischinger Balázs: 3D digitalizálás – műtárgyak és a 3D nyomtatás lehetőségei a múzeumokban
Az előadás alatt bemutatásra kerül a 3 Dimenziós szkennelés, a különböző szkennelési technológiák és azok korlátai rövid összehasonlítás keretén belül. Nagy vonalakban szó esik a szkennelés és modellezési utómunka által kapott állományok múzeumok számára történő felhasználási területeiről. Kiemelésre kerülnek ezek közül a 3D nyomtatással történő megvalósítási lehetőségek, valamint, hogy miket érdemes kinyomtatni, milyen anyagokból történhet a nyomtatás, mi az, amit nem érdemes vagy még technológiai akadályai vannak a megvalósításnak. Az előadás során említésre kerül az is, hogyan fonódhat össze a hagyományos kézművesség és a modern technológia egy műtárgy helyreállításánál. Végezetül néhány konkrét múzeumi megoldás is bemutatásra kerül.
Fehér András: Top art technológiai megoldások a műemlékvédelemben, építészetben
Magyarország hallatlanul gazdag kulturális örökséggel bír. Ennek megőrzése, digitális dokumentálása, látványos bemutatása mindnyájunk érdeke. A SziMe 3D AR projekt majd a megkezdett munkát folytató Mensor3D munkája során a legkorszerűbb 3D technológiákat állítja szolgálatba a hazai műemlékek és kiemelt nemzeti fontosságú tárgyi emlékek 3D digitális megőrzésére. Eredménytermékeink múzeumi, turisztikai, oktatási célú hasznosítására törekszünk. Tudjuk, hogy a kutatók, oktatók, diákok, turisták és a virtuális térben barangolók más és mást szeretnének kapni és látni a technológiák kínálta lehetőségekből. A legkorszerűbb 3D-s tartalmak az eddigieknél jobb minőségben őrzik meg az emlékeket, hozzájárulnak azok jobb megismeréséhez és megértéséhez, valamint segítenek azok menedzselésében is. Még időben dokumentálják mai állapotukat a jövő nemzedék számára, de egyúttal a világgal is megismertetik kulturális örökségünket és nemzeti emlékhelyeinket.
