MUZEUM@DIGIT 2015 előadások
Az előadások prezentációi az előadások címére kattintva érhetőek el!
Virginie Berdal: HistoPad Chambord
A chambord-i nemzeti birtok nemrég egy újfajta, technológiailag élen járó, interaktív és pedagógiai közvetítési eszközt hozott létre együttműködésben a kultúra és építészeti örökség promotálására alapított, technikai innovációra specializálódott Histovery nevű francia start-uppal. A háromdimenziós rekonstruálásnak és a virtuális valóság technológiájának köszönhetően a HistoPad-nek elnevezett digitális táblagép nemcsak a 16. századi kastélyban viszi virtuális túrára a látogatókat, hanem lehetőséget nyújt a mai épület felfedezésére is.
Hélène Bernier : Látogatótól a táncosig: a digitális média és az immerzív technológia használata az előadóművészet megőrzésében
Az előadás a digitális és immerzív technológiában rejlő potenciált mutatja be, melynek segítségével a múzeumokban jelentős közös élményeket lehet létrehozni. A prezentáció bemutatja a „Rebel Bodies” című utazó kiállítást, melyet nemzeti és nemzetközi művészi közösségek segítségével hoztak létre, és 2015 márciusában nyitottak meg a kanadai Musée de la civilization-ben. A projekt a kortárs táncra fókuszál, a kiállítás túllépi a hagyományos múzeumlátogatási élmény határait, a látogatók bevonásával közelebb hozza a szellemi kulturális örökséget. A kiállítás fő alkotóeleme a Danser Joe nevű táncstúdió, amely progresszíven alakítja át a passzív, információgyűjtő múzeumlátogatást egy interaktívabb, inspiráló lehetőséggé a művészek és a látogatók számára. A digitális média és az immerzív technológia segítségével a múzeumlátogató Joe részévé válhat, amelyet egy québeci táncos-koreográfus, Jean-Pierre Perreault hozott létre 1983-ban. A stúdióban a művészek és a látogatók aktív résztvevőkké válnak, közös erőfeszítéssel járulnak hozzá ahhoz, hogy az újbóli eljátszással újraértelmezzék és megőrizzék a színdarab emlékét.
Stéphane Bezombes: Digitális design és a közönség elkötelezésének stratégiája
A kulturális örökség digitális kiterjesztése egy, az 1970-es évek közepén kezdődött történet eredménye, amely az utóbbi tíz évben még inkább felgyorsult. Manapság a múzeumi digitális átalakulás érdekeltjei több-kevesebb nehézség árán rájöttek, hogyan tarthatnak lépést a digitális készségekkel és a látogatók mobil eszközöket érintő szokásaival. A múzeumoknak azonban hosszú távú vízióra van szükségük, nem csak pillanatnyi projektekre. Az intézményeknek új stratégiát kell létrehozniuk, hogy kifejlesszék és széles rétegek számára elérhetővé tegyék a legjobb projekteket, továbbá hogy felhívják a figyelmet a fenntartható kulturális interpretációra. Stéphane Bezombes előadása során a kulturális bemutatással foglalkozó vállalkozások digitális átalakulását és a látogatók új ösvényeken való viselkedését fogja bemutatni.
Simona Caraceni: Technológiai kulturális tájak
A kulturális tájak a témája a 24. általános ICOM konferenciának, melyet 2016 júliusában rendeznek meg Milánóban. A múzeumok működésük során és reprezentációjukban számos módon találkoznak a technológiával. Az előadás célja, hogy olyan virtuális múzeumokról nyújtson áttekintést, melyek az örökség megértéséhez földrajzi kulcsokat is használnak. Ezek segítségével az örökség kommunikálásának új ötletei merülnek fel, így például az interaktív térképek vagy az ökomúzeumok, melyek térkép interfészeket használnak a bemutatás során.
Cseri András: Beltéri helymeghatározás iBeacon és EddyStone alapokon a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban
Beltéri lokalizációs lehetőségek a gyakorlatban; Locbee™ megoldásokkal a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban. Az országban elsőként a nyár elején egy patinás helyszínen került bevezetésre a legújabb technológiát jelentő bluetooth jeladókra épülő, mobilalkalmazás alapú tárlatvezető és tájékoztató tesztrendszer. Milyen kihívásokkal kellett szembenézni? Milyen visszajelzések érkeztek? Milyen továbblépési lehetőségeket látunk? Ezekre a kérdésekre próbál előadásunk válaszolni gyakorlati példákkal.
Mar Dixon: Elmozdulás a tudományostól az érzelmek felé - készen állnak a múzeumok?
Mar Dixon előadásában múzeumokról, trendekről és a közönség elkötelezéséről lesz szó. Beszélni fog a közösségi és digitális médiáról, illetve arról, hogy a technológiát miért nem kell az ördögnek tekinteni. Mar Dixon arra is kitér majd prezentációjában, hogy a múzeumok hogyan használhatják ki azokat a technológia által nyújtott lehetőségeket (pl. viselhető technológia), melyeket a látogatók szívesen használnának.
Faludi Gábor PhD: A felhő alapú szolgáltatások és a szerzői jog
A felhő alapú szolgáltatások fogalma, közérthető leírása
Vannak-e használható jogforrások?
A felhő alapú szolgáltatások kapcsán felvetődő jogi kérdések (adatvédelem, szerződési jog, szabványosítás, szerzői jog)
A szerzői jogi kérdések:
- nyilvánossághoz közvetítés (lehívásra hozzáférhetővé tétel)
- a nyilvánossághoz közvetítési jog esetleges kimerülése
- kivételek (szabad felhasználások): magáncélú másolás?
- kedvezményezett intézmények (könyvtárak, iskolák, múzeumok, archívumok) jogállása.
Fejes Ildikó: MuzeumStat. Múzeumok számokban
Az EMMI Közgyűjteményi Főosztálya kérésére a 2011-ben létrehozott Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ egyik első feladata volt a magyar muzeális intézményekre vonatkozó szakmai adatok egy rendszerbe történő integrálása. A folyamatosan fejlődő rendszer egyrészt nyilvános szakmai és települési környezeti statisztikai adatokat, uniós társfinanszírozású múzeumi projekteket, intézményi elérhetőségi adatokat, alapdokumentumokat (működési engedélyek, alapító okiratok), valamint szakfelügyeleti jelentéseket, a vizsgálatokat támogató ügyviteli modult és a nyilvántartási dokumentumok készletnyilvántartási modulját tartalmazza. Az adatszolgáltatás gyakorlatából eredő új problémák kevés esetben tettek lehetővé automatizált megoldásokat, a folyamatos építkezés során először az adatcsoportokon belül (éves statisztikai jelentések), majd az adatcsoportok közötti adatkoherenciát kellett megteremteni ahhoz, hogy az online szolgáltatást el tudjuk indítani. Célunk egy hiánypótló, felhasználóbarát és a lekeresési eredményeket a különböző adat-vizualizációs technikákkal látványosan és informatívan megjelenítő szolgáltatás megteremtése volt, ahol közel 10 évre visszamenőleg váltak hozzáférhetővé a muzeális intézmények és működési környezetük legfontosabb adatai. A magyar és angol nyelvű online adatbázis az ommik.hu oldalról érhető el.
Samuel Franco Arce: Nepál kincsei
Nepált színes mozaikként olyan etnikai csoportok alkotják, melyek nyelve, kultúrája és vallása az elmúlt századok folyamán jelent meg és telepedett le a dombok és völgyek vidékén. Talán nincs is a világnak még egy olyan része, ahol a jelentős műemlékek ilyen szinten egy helyre koncentrálódnak és a mindennapi élet aktív részét képezik. Nepálban összesen tíz UNESCO világörökségi helyszín található, ezek közül nyolc kiemelkedő kulturális helyszín, kettő pedig természeti kincs. Samuel Franco Arce előadása a Nepálban 2015. április 25-én bekövetkezett földrengés kulturális örökségben tett hatásának dokumentálásáról szól. A prezentáció során az előadó egy 15 perces, földrengés előtt készült videót szándékozik bemutatni, amely Nepál egyik legfontosabb éves fesztiválját, a 2008-as Dasahin-fesztivált dokumentálja.
Fromann Richárd: A gamification motivációs eszközeivel a múzeumok megújulásáért
Napjainkban minden intézménynek szembe kell néznie azzal, hogy ezekben az években a korábbi nemzedékektől lényegesen különböző szemlélettel rendelkező (net)generációk nőnek fel. Lassacskán kirajzolódni látszik a digitális eszközökön szocializálódó netgeneráció talán legdominánsabb ága; azoké, akik életét már teljesen áthatja az online játékok világa, vagyis velük szinte csak a gamification (“játékosítás”) nyelvén, a játékos mechanizmusok útján tudunk kommunikálni. Tekintve, hogy a most felnövekvő „játékos” generációé a jövő, alaposan meg kell vizsgálnunk a gamifikáció működési mechanizmusait, és ennek megfelelően végiggondolni és újraírni a múzeumok és kiállító-helyiségek világát is. A jövőben már kiemelten fontos, hogy ne csak bemutassuk, hanem be is vonjuk az érdeklődőt, a web 2.0 logikája alapján működő gamifikáció segítségével. Korunkban az alkotások bemutatása mellett legalább hasonlóan fontossá vált az alkotás élményét befogadni kívánó és arra reagálni kívánó „felhasználó” bevonása is.
Bob Haroutunian: A Nemzeti Szeptember 11. Emlékmúzeum technikai designja
A Nemzeti Szeptember 11. Emlékmúzeum média bemutatásának és közvetítői rendszerének megtervezése nagy kihívást jelentett, mivel egy 10.000 négyzetméteres kiállítótérben több mint 140, egy időben futó program tartalom menedzsmentjére és –átadására kellett megoldást találni. Mr. Haroutunian előadásában a projekt alapjául szolgáló technológia és egyéb rendszerek programozási követelményeiről, tervezéséről, designjáról és megvalósításáról fog beszélni.
Horváth Ádám: Az aggregáció általános modellje : A Synergy modell
Előadásomban a Foundation for Research and Technology valamint az Institute of Computer Science által kifejlesztett Synergy modellt szeretném ismertetni. A modell az aggregáció folyamatát írja le az adatszolgáltató és az aggregátor együttműködésében. A modell célja, hogy kiegészítse a már meglévő modelleket (OASIS) és rámutasson a meglévő aggregációk hiányosságaira. A modell azt szeretné elősegíteni, hogy egy fenntartható folytonos adatszolgáltatás és adatbefogadás jöjjön létre a résztvevő intézmények között.
Hu Jiang: A Shanghai Nemzeti Múzeum alapvető értékeinek digitalizálása
A Sanghai Nemzeti Múzeum az első Információs és adatközpont Kínában, házigazdája volt a 2010-es világkiállításnak, az ICOM 22. és 25. közgyűlésének, valamint a különösen sikeres AVICOM közgyűlésnek. Ezek az események is szimbolizálják a Shanghai Nemzeti Múzeumban végbement infokommunikációs és digitalizálási fejlődést. A fejlődés három fő korszakon ment keresztül: az érintőképernyő, mint kiegészítő bemutató mód korszakán, a rákövetkező adatbázisok korán, majd a hálózat, a honlap és interaktív kijelzők korszakán, végül belépett a látvány-mód (Scene-mode), a több-szemszögű bemutatás és a nemzetközi kreatív együttműködés korszakába. Mindegyik mérföldkő jelentőségű korszak alapvető értékeket hordozott és hatást gyakorolt a kínai múzeumok digitalizálás-fejlesztési folyamataira. A Shanghai Múzeum következő fejlesztési irányát az erőforrás-megosztás, a szabványosítás, a kiállítások digitalizálása, a látvány- és multi-perspektivikus bemutatók, valamint az internalizálás irányába jelölte ki.
A múzeum fejlődési korszakai:
- Az érintőképernyő, mint kiegészítő bemutatási mód: a Shanghai Múzeum digitalizációs „felvilágosodás” korszaka (1984-1998)
- Honlap, adatbázis és digitális alapú kreativitás: a Shanghai Múzeum sokoldalú fejlesztési időszaka (1999-2009)
- Látvány és a multi-perspektivikus bemutatók: a Shanghai Múzeum „klasszikus” korszaka az EXPO jegyében (2010-2012)
- Intelligens Internet: a Shanghai Múzeum új fejlesztési korszaka (2012 után)
Olga Kissel: Museum Geek
A szentpétervári Vallástörténeti Múzeum munkájával egész Oroszországot lefedi, vallástörténeti kutatási és módszertani központként az orosz Kulturális Minisztérium részét képezi. A múzeum minden évben szemináriumokat, gyakorlatokat és konferenciákat szervez a vallás és a múzeumi tanulmányok problémáiról, melyekbe beletartozik a digitális technológiák múzeumokban való alkalmazása is. Annak érdekében, hogy a digitális technológiák kutatását és módszertanának vizsgálatát megkönnyítsék, a múzeum létrehozta az internet fesztivált. Ez a forma lehetővé teszi, hogy az egyes múzeumok digitális programjait, jó gyakorlatait megismerjék, továbbá a résztvevő múzeumok is kaphatnak egy olyan általános áttekintő képet, amely nem csak a saját tapasztalatukon alapszik.
Az első „Museum Geek” elnevezésű múzeumi multimédia internet fesztivált 2014-ben rendezték, melyen 44 oroszországi, ukrán és fehéroroszországi múzeum, továbbá néhány finn közreműködéssel megvalósuló projekt vett részt. A verseny 5 kategóriájára 71 nevezés érkezett, a kategóriák a következők voltak: digitális gyűjtemények, kiállítás- és gyűjtemény multimédia, oktatási programok, speciális igényű résztevőknek szóló programok, múzeumi reklám és pr. A kategóriákon kívül szabad témákban is lehetett nevezni, számos szakmúzeum – köztük történeti, helytörténeti, természettörténeti, építészeti múzeumok – mutatta be programját. A fesztivál archívuma elérhető itt: http://gmir.ru/special/seminar/gik/
A fesztivál második évada szeptember 22-én kezdődik Vologdában, az Annual International Museum Conference of Information Technologies (ADIT2015) keretében.
Kókai Nagy Tímea: Új generációk a múzeumokban
A kulturális szféra, a múzeumok soron következő nagy kihívása az ún. „digitális bennszülöttek”, a Z Generáció meghódítása: azoké a fiataloké, akik a könnyed szórakozást részesítik előnyben ahelyett, hogy „unalmas” kulturális eseményekre járnának. Eljött az idő, hogy a kulturális kínálatot és ennek kommunikációját az ő igényeikre szabjuk, ám ehhez az kell, hogy egész gondolkodásunkat átformáljuk. De hogyan?
Kónya Béla Tamás: Mentés másként
A művészek a huszadik század második felétől kezdve folyamatosan alkalmaznak olyan új technológiákat, amelyek gyűjtése a múzeumok számára kihívást jelentenek. A technológia alapú médiaművészet – videó, film, digitális művészet, internet alapú művészet – folyamatosan változik, ezért a konzerválási gyakorlatot új szempontok alapján kell megközelíteni. A kilencvenes évek közepén kezdődött meg a nemzetközi vita a médiaművészet megőrzésével kapcsolatban. Ez a folyamat a magyar restaurátorképzésben nem jelent meg, amely komoly felzárkózási lehetőség előtt áll.
Moldován István: "Tömegek a közgyűjtemények szolgálatában”
A modern hálózati technológia eszközei, a Web2.0 lehetővé tette, hogy nagy tömegek az információk fogyasztásán, hozzáférésén túl aktívan részt vegyenek az információk létrehozásában, fejlesztésében, szolgáltatásában. A tudományos kutatás szférája egy ideje igyekszik bevonni az aktív tömegeket a kutatásba, hálózati eszközökkel támogatva a "civil tudományt". A "civic sciences" valamint a "crowdsourcing" fogalmak mentén már számos nemzetközi projekt működik a csillagászattól kezdve a madármegfigyeléseken át az időjárás megfigyelésig. Az OSZK csatlakozott a 2014-ben kezdődött Civic Epistemologies projekthez, amelynek fő célja, hogy ezt a módszertant elterjedtebbé tegye a humán tudományok és a közgyűjtemények területén is.
Németh Márton - Tóth Kornél: Perspektívák a múzeumok digitalizálásában
Előadásunkban áttekintést kívánunk adni arról, hogy milyen főbb kihívásokkal szembesülünk a múzeumok digitális világba történő beilleszkedése során. Összegezzük az eddig elért eredményeket, különös figyelemmel a MuseuMap portálra. Rávilágítunk arra, hogy a könyvtári világ számos példával szolgál a metaadatok minőségellenőrzése illetve a közös országos szintű katalógus fejlesztése terén. Ezekből a példákból az országos múzeumi rendszer is profitálhatna. A következő digitális fejlesztési lépés a jövőt tekintve a múzeumok megjelenése a szemantikus weben. Gyakorlati példákat hozunk arra, hogy milyen előnyökkel jár a múzeumok részére a szemantikus felhőben való megjelenés. Felvillantjuk, hogy milyen szolgáltatások révén tud partnerük lenni a Monguz Kft. a szemantikus alapú szolgáltatásokra történő átállás során.
Péter Dóra: Az ICOM-tagság menedzselésének kihívásai
Nemrég indult el az Online Membership Directory nevű címtár, mely a nemzeti és nemzetközi ICOM bizottságok tagjainak adataihoz biztosít hozzáférést. A címtárnak köszönhetően könnyebbé válik a kvalitatív elemzés és a tagokkal való kommunikáció (pl. e-mail kampány). Az adatbázis által mutatott információ mindig naprakész, a frissítéseket az általános titkárság tölti fel. A tervek szerint a rendszert további eszközökkel bővítik majd a jövőben annak érdekében, hogy jobban illeszkedjen az ICOM szükségleteihez.
Ruttkay Zsófia: QR kód helyett - múzeumi digitalizációs stratégia
Ruttkay Zsófia előadásában arról beszél, hogy a már itthon is egyre többet tapasztalt "legyen QR /app/ kinect a kiállításon"-megközelítés helyett a komplex, részben új múzeumi feladatokból, misszióból kiindulva miként lehet(ne) a kiállítási élményen túl tekintő stratégiában gondolkozni, amikor a digitális technológiák hasznosítására törekszik egy megújuló múzeum. Az előadásban lesznek példák, de a cél inkább egy átfogóbb kép nyújtása, semmint az újabb érdekes alkalmazások bemutatása.
Smohay András: Beltéri helymeghatározás iBeacon és EddyStone alapokon a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban
A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban régóta keresik azt a technológiát, mely segítségével a látogatók saját okoseszközeik használatával ismerhetik meg a kiállításokat. 2015-ben az Enitlab Kft. segítségével sikerült egy iBeacon technológián alapuló beltéri lokalizációs tesztrendszert kifejleszteni. A következő lépés egy bárki által letölthető applikáció fejlesztése. Az előadás muzeológiai szempontból elemzi az eddig felmerült igényeket, az utóbbi hónapok tapasztalatait és jövőbeli terveket.
Tatai Gábor: A tartalom, látogatómenedzsment és technológia harmóniájának meghatározása. Esettanulmány a Parlament Múzeuma megnyitása kapcsán
Ritka lehetőség, ha valaki egy új múzeum létrehozásában tud közreműködni. A Parlament Múzeuma 2015-ben, több mint két év tervezés-fejlesztés-előkészítés után nyílt meg. A tárlat számos innovatív audiovizuális elemet alkalmaz annak érdekében, hogy a Magyar törvényhozás 1000 éve című, nem könnyű témát feldolgozó állandó kiállítás élvezhető és informatív legyen a látogatók számára. A projekt kezdettől fogva számos kihívást tartalmazott, mellyel a fejlesztők és a múzeum dolgozói próbáltak megbirkózni. A tartalom, látogathatóság és a technológia harmóniájának elemzése érdekében egy keretrendszert mutatok be, melyben esettanulmányként a Parlament Múzeumát mutatom be.
Natalia Tolstaya: ADIT
1996 júniusában az ICOM oroszországi szervezete megbízta az ADIT-ot mint bizottságot a múzeumi informatikát érintő problémák kezelésével. Azóta az ADIT fő rendezvénye az évente megtartott konferencia, melyet minden évben, nomád módra Oroszország különböző régiójában rendeznek meg. Az ADIT-konferencián felmerülő problémák évről évre újabb kérdésekkel bővülnek: elektronikus katalógusok és adatbázisok, múzeumi hardverek, multimédia produkciók, a múzeumok weboldalai és közösségi médiabeli jelenlétük, az információval kapcsolatos politika alapvető tudnivalói és a múzeumok nyitottsága. Az ADIT hosszú távú projektekben is részt vesz, együttműködik az ifjúsággal és információszolgáltatással járul hozzá a múzeumi kutatási projektekhez. Az elmúlt években az ADIT tagjai elismert szakértőkké váltak a múzeumi információtechnológia fejlesztése terén.
