2. Külső kommunikáció (PR, marketing)

„A marketing egy koncepció megtervezése és végrehajtása, ötletek, áruk, és szolgáltatások árazása, promóciója és terjesztése a célból, hogy megalkossuk azt a cserefolyamatot, amely kielégíti mind az érdekelt egyének és szervezetek célkitűzéseit” (Lancaster 2002)

A múzeumok külső kommunikációja az intézményekről és azok tevékenységeiről építi fel azt a képet, melynek alapján a társadalom a múzeumokat pozícionálja. A marketing és a kommunikáció nem additív módon kapcsolódik a múzeum tevékenységéhez, hanem komplex módon, feladatrendszert alkotva, annak szerves részeként.

 

A marketing és public relation eszközök szélesebb körű alkalmazása egy korszerűbb múzeumi struktúrát és szemléletet alakíthat ki. Ennek az új struktúrának és szemléletnek a haszna, a bevételeket is érintve, olykor nem olyan könnyen mérhető, mint a látogatók számának alakulása, sokszor a nemzetgazdaság vagy a kultúra más területein jelentkezik. Éppen ezért a múzeum marketing és kommunikációs tevékenységét hosszú távú befektetésnek kell tekinteni, amelynek haszna is hosszabb távon mutatkozik, azonban tartós marad. A múzeumok társadalmi hasznosulása, így rangja, finanszírozása nem tisztán szakmai körben történik, illetve minősíttetik, hanem az információ feldolgozása, az információ hitelességének megteremtése, az érték információvá való fordításának képessége a piaci hasznosság szintjén lesz mérhető.

A sikeres múzeum a stratégiai és költségvetés tervezési folyamataiba teljesen integrálja a marketinget, így minden közönséget megcélzó erőfeszítés a közönséget figyelembe véve történik, felmérik a közönség szükségleteit, igényeit és viselkedését és az új programok ezekkel összhangban készülnek el.

 

A múzeumok és a marketing-mix

A marketing-mix

 A modern marketing olyan holisztikus folyamat, amely a termék megtervezésénél kezdődik, és a piacszegmentáláson, a promóciós tevékenység irányításán keresztül az ügyfél elégedettség kutatásáig tart. A marketing eszközök optimális eredményt adó kombinatív alkalmazása a marketing-mix, amely marketing 4P-jén alapszik:

Product      Price   Promotion      Place

(Termék)    (Ár)      (Promóció)      (Hely, értékesítési csatorna)

A 4P azt hangsúlyozza ki, hogy minden marketing: a termék kialakításától a promócióig.

Termék

A termék az a tárgy vagy szolgáltatás, amit a vevő szeretne vagy igényel, a marketing-mix alapvető fontosságú része. Ha a terméket nem akarják, nincs rá igény, semmilyen erőfeszítés nem képes azt eladni.

A közönséges látogató szemszögéből nézve a múzeumi „termékek” leginkább a fő kiállítási terek, a különleges kiállítások és programok, a kutatók számára a kutatási helyek, lehetőségek, vagy olyan helyek,— mint például a múzeumi étterem, kávéház,—, ahol a látogatók találkozhatnak ismerőseikkel, rokonaikkal. Mindezeknek a területeknek a közönség megelégedettségét kell kiszolgálni, mert ha a múzeum nem vonzó, nem fogja növelni a népszerűséget, még akkor se, ha ingyenes belépést ajánlunk fel, vagy egy vagyont költünk a hirdetésre. A „termék” alapú kiállítás nem arra szolgált, hogy kielégítse a közönség igényét és érdeklődését: A kiállítás tervezés korai fázisában fókusz csoportokon végzett felméréseken és interjúkon keresztül a közönség igényei felmérhetők és így a létrejött kiállítás sokkal jobban fog igazodni a közönség preferenciáihoz.

Ár

A termékiparban az ár a verseny megnyerésének és a profit megszerzésének fontos eszköze. A múzeumok esetében az ár széles körben használt eszköz bizonyos célcsoportok ösztönzésére. A belépti díjaknak nem kell minden látogatónak, látogatói csoportnak azonosnak lenniük. Ha a múzeum az idegenforgalomban szeretne profitra szert tenni, érdemes az utazásszervezőknek kedvezményes belépőt ajánlani. A szponzorok és adományozók nagyon örülni fognak, ha munkatársaik és fontos partnereik ingyenes jegyet kapnak. Esetleg bizonyos múzeumok csoportot is képezhetnek és olyan jegyet ajánlhatnak, amelyik minden csoporttag múzeumba érvényes.

Promóció

A promóciós tevékenység szükségessége múzeumról múzeumra változhat. Egy világhírű, páratlan kincsekkel rendelkező múzeumba özönlenek a látogatók különösebb promóciós tevékenység nélkül is, míg a mellette lévő, kevésbé vonzó gyűjteménnyel rendelkező múzeumnak minden látogatóért meg kell küzdenie.

Hely

A termék orientált ipar számára a termék elhelyezése és elosztása (forgalmazása) alapvető fontosságú. Egy reklámozott termék, amely nincs raktáron csalódást okoz a vevőnek. A legtöbb múzeum helye fix, és a „hely” ritkán azonos az elosztással. A „helyet” a múzeumi marketing terminológiában leginkább a közönség múzeumba való eljutással lehet jellemezni. Ha a múzeum nehezen megközelíthető helyen, messze városon kívül vagy nem biztonságosnak tartott helyen helyezkedik el, érdemes a látogatók számára megszervezni a közlekedést egy belvárosi helyszínről. Különböző körülmények között, de a los angelesi Getty Múzeum és a hollandiai Zuider Zee Múzeum is csak a múzeumtól távol tud parkolóhelyet biztosítani a látogatóknak, így ingyenes közlekedést biztosítanak a látogatók számára a múzeum eléréséhez. Múzeumi buszok, melyek megállnak a város múzeumainál, mindennaposak szerte a világban. Ha a múzeum rendszeresen fogad iskolai, vagy turistacsoportokat, szükség van buszparkoló kialakítására. Jó ötlet az is, ha utazó kiállítást szervezünk, így a kisebb települések lakói is értékelhetik a múzeum gyűjteményeit.

Stratégiai marketing tervezés

A marketingmixnek be kell épülnie a múzeum filozófiájába és a stratégia tervben a hosszú távú célok része kell, hogy legyen. Egy közönség orientált múzeumnak a stratégiai tervben szereplő célkitűzéseit a közönség preferenciához kell igazítania, és maga a terv piac orientált lesz. A stratégiai terv kiegészítéseként, a múzeum, más tevékenységeihez kapcsolódó, különálló marketing tervet is összeállíthat.

Küldetés és vízió

A „küldetés” a szervezet célját írja le. A múzeum fő célkitűzései, mint gyűjteni, megőrizni, tanulmányozni és kommunikálni, gyakran ugyanarra a szintre kerülnek besorolásra, erős prioritások nélkül. Egy általános és leíró misszió, amelyet a múzeum korai időszakában szövegeztek meg, nem fogja a múzeumot további fejlődésre ösztönzi. Ha a múzeum egy bizonyos területre szeretne specializálódni vagy marketing orientálttá akar válni, akkor a küldetést át kell szerkeszteni. Az új küldetés kialakítása során a vezetésnek lehetősége van, hogy áttekintse és pontosabban megértse, hogy mik a múzeum célkitűzése és az előtte álló jövőbeli kihívások.

A „vízió” a múzeum elsődleges prioritásait tükrözi. Leírja, illetve összefoglalja azt az ideális állapotot, amibe a múzeum szeretne kerülni. A vízió, például lehet az, hogy a múzeum a nemzeti modern művészet legátfogóbb múzeuma legyen, vagy a nemzeti régészeti kincseket bemutató, legjobban felszerelt hely.

Értékelés

A stratégiai terv célkitűzéseinek elemzése, értékelése időközönként szükséges, hogy a célkitűzések elérése sikeresen megtörtént-e vagy nem. Lehetséges, hogy a belső és/vagy külső körülmények megváltoztak, ezért szükséges az irányváltoztatás. Az értékelés könnyebbé tétele érdekében, a stratégiai tervben megfogalmazott célkitűzések mérhetősége elengedhetetlen. Kvantitatív adatokat, mint például a látogató számát, vagy a takarékossági mutatókat egyszerű ellenőrizni. A célkitűzések ellenőrizhető feladatokká bontása — , mint például: „A látogatói szolgálatot egy új információs rendszer bevezetésével javítjuk”— szintén megkönnyíti az értékelési folyamatot.

A látogatói visszajelzések folyamatos elemzése (kérdőívek, interjúk formájában) szintén a megfogalmazott célkitűzések értékelését segítik.

Célcsoportok meghatározása

Minden „kínálatot” a célcsoportot észben tartva kell megalkotni. A magasan képzett felnőtteknek készült szöveget a gyerekek nem fogják megérteni. Egy külföldi turista valószínűleg nem lesz képes egy helyi nyelven készült szöveget elolvasni. Míg egy turistacsoport esetleg csak húsz percet tölt el a múzeumban, addig az egyéni látogatók órákig is maradhatnak. Nagyon fontos, hogy a célcsoportok nem csak azok akik keresztül jönnek a múzeum bejáratán, legalább annyira célcsoport a finanszírozó kormány, helyi önkormányzat, a lehetséges szponzorok és adományozók, valamint az együttműködő partnerek is.

Piac szegmentáció

Egyetlen múzeum se képes „mindent mindenkinek” lenni. Bizonyos „kínálat” jobban illik egyes embereknek, mint másoknak, ezért, a stratégiai tervben a közönséget meghatározott célcsoportokra kell bontani. Ezt hívják piaci szegmentációnak, és lehetővé teszi azoknak a csoportoknak a megértését, akiknek a megfelelő „kínálatot” készítettük.

Geográfiai szegmentáció (a látogatók eredete szerinti szegmentáció)

Néhány múzeum a helyi igényeket elégíti ki, míg más múzeumok sok külföldi látogatót fogadnak. Egy, a helyi látogatókra fókuszáló múzeumnak érdemes hangsúlyt helyezni a változó programokra, hogy elérje, újra eljönnek a látogatók. Olyan múzeum esetében, amely népszerű a turisták körében, folyamatos kiállításon mutathatja be a „mindenképpen látni kell” tárgyait, mivel a vendégek nagy része első, és talán, „egyszer az életben” látogatók közül kerülnek ki.

Demográfiai szegmentáció (a látogatók társadalmi státusza, életstílusa, személyisége, stb. szerinti szegmentáció)

A különböző korú, iskolázottságú, társadalmi státuszú stb. embereknek különböző prioritásaik, elvárásaik vannak a múzeummal szemben. Az eltérő demográfiai mutatók (mint például: kor, nem, családi állapot, iskolázottság, stb.) által meghatározott célcsoportok kiválasztásával bővíthető a múzeum közönsége.

Szervezeti szegmentáció (a múzeumhoz kapcsolódó szervezetek szerinti szegmentáció)

A múzeum együttműködő partnerei szintén célcsoportok - szervezeti szinten szegmentálni lehet őket: kormányzati, önkormányzati szervek, kutatási partnerek, szponzorok, adományozók, stb. Lehetséges csoportosításuk a múzeum támogatása szerint törtéhet meg.

Speciális célcsoportok

Családok

A világ egyre több múzeuma fektet egyre nagyobb hangsúlyt a családi piacra. A múzeumok megfelelő helyek, hogy találkozhassunk családtagjainkkal és a rokonainkkal egy szabadnap erejéig, de ezen a piacon nagyon erős a verseny. A családok összejöhetnek egy parkban is, ahol nem kell fizetniük e múzeumi belépőt, de akár választhatnak más szórakoztatás-központú ajánlatból is. A családi piac eléréséhez a múzeumnak meg kell felelni a piaci, vagyis a család igényeknek.

• Nyitva tartás: a múzeumoknak nyitva kell tartania azokon a napokon, amikor a családoknak van szabadidejük, mint például a nemzeti ünnepeken.
• Kötetlen találkahelyek, egy jó kávéház kialakítása, amely be tudja vonzani ezt a piaci szegmenst a múzeumba.
• Speciális, a gyerekek számára kialakított helyiség, ahol a gyerekek leköthetik magukat kreatív játékokkal, vagy a múzeumi tárgyakról másolatokat készíthetnek
• Családi programok, csoportos tárlatlátogatások szervezése.

Idegenforgalom

A turizmus komoly gazdaságélénkítő szereppel bír egy adott terület gazdasági életében, melyhez a múzeumok - mint kulturális látnivaló, program - jelentős mértékben hozzá tudnak járulni. Rendkívül fontos a múzeumok együttműködése a helyi szálláshelyekkel (panziók, szállodák), a helyi turisztikai vállalkozásokkal, az információs -és marketing csatornák kölcsönösen előnyös használata, valamint a megfelelő mennyiségű információk megosztása az együttműködő partnerek között. Létfontosságú, hogy a múzeumról megfelelő mennyiségű információ jusson el az utazásszervezőkhöz, az útikönyv kiadókhoz, utazási magazinokhoz, utazási irodákhoz.

Iskolák, egyetemek

Ma a múzeumokban - mint a nem formális oktatás helyszínein - a különböző múzeumpedagógiai programok  egyre szélesebb körben állnak az iskolás korosztály rendelkezésére, az oktatási intézményekkel együttműködve a múzeumlátogatás gyakran az iskolai oktatás része. A múzeumok számára életbe vágó, hogy szakmailag hitelesen közelítsék meg az iskolarendszert, oktatási programjaikat az iskolai tananyaggal összhangban alkossák meg. Az iskolai csoportok számára kidolgozott és működtetett programok, foglalkozások kettős előnnyel bírnak a múzeumok számára: egyrészről az a személy, akinek pozitív gyerekkori élményei vannak a múzeumokból, valószínűleg felnőttként is múzeumlátogató marad, másrészről, az iskolás gyerekeken keresztül a múzeumi programról szóló információk könnyen eljuttathatók a családokhoz. Nagyon gyakori, hogy azok a gyerekek, akik iskolai program keretében látogatnak meg egy kiállítást, pár nappal később szüleik és barátaik társaságában jönnek vissza. 

Szponzorok

A szponzorok rendszerint magán cégek, akik pénzügyileg vagy különböző szolgáltatásokkal támogatják a múzeumokat és cserébe hasonló értéket várnak el, ellentétben a jótékonykodóktól, akiknek a támogatása a jóakarat kifejezése. A múzeum szponzorokkal szembeni kötelezettsége bármi lehet: onnantól, hogy a szponzor a szponzoráción keresztül kapcsolódik a nemzeti értékekhez, azaz egy egyszerű kontaktus alakul ki, egészen a szponzorok számára a kiállítási vagy reprezentatív terekbe szervezett fogadásig.

Az új piacokon megjelenő nemzetközi vállalatok valószínűleg érdekeltek a társadalmi, környezeti és kulturális értékek megóvásában, így potenciális kulturális szponzoráció piaca nyílhat meg. A múzeumok előtt álló feladat, hogy ezeket a lehetőségeket folyamatosan elemezzék, és nyomon kövesse azokat a letelepülő cégeket, amelyek hagyományosan támogatnak kulturális tevékenységeket.

A lehetséges szponzorok megközelítésének legjobb módszere a személyes kapcsolatépítés, melyet a lehetséges támogató profiljának alapos elemzése és így egy, vonzó és egyedi, emellett a cserébe adott előnyöket is tartalmazó szponzorációs ajánlat kidolgozása előz meg.

Promóciós tevékenységek

A promóció a múzeum ajánlatáról szóló információ megosztása a közönség felé. A múzeum a kiválasztott csatornán keresztül elküldi az üzenetet, a fogadónak aktívan kell az üzenetet fogadnia és annak megfelelően cselekednie.

A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT MODELLJE 

A FORRÁS kódol
ÜZENET
	Visszajelzés
Csatorna
A FOGADÓ dekódol

  

A hagyományos kommunikációs mix a

• hirdetésből,
• a PR-ból,
• a direkt marketingből és
• az értékesítés különböző módszereiből áll.

Hirdetés

A hirdetés a kereskedelmi médiában (újságok, képeslapok, rádió és televízió) megjelentetett fizetett üzenet, amelyet a fizető ellenőriz. A hirdetésnek a széles közönség érdeklődését kell felkeltenie, hogy indokolja a kifizetett összeget. Különböző hirdetési típusok léteznek:

• az imázs építő hirdetés gyakran csak a hirdető nevét és védjegyét népszerűsíti
• a termékhirdetés egy kiállítást, vagy a múzeum más, általános ajánlatát népszerűsíti.
• az apró hirdetés a közönség figyelmét egy konkrét eseményre tudja felhívni.

 A hirdetési célkitűzések

• A célpont: Kit kell elérnünk?
• A pozíció: Miben áll az ajánlat értékessége, és mi különbözteti meg a versenytársak ajánlatától?
• A kívánt válasz: Milyen közönség választ keresünk?
• Idő horizont: Milyen időszakon belül kell a célkitűzéseket elérnünk?

A marketing elmélet szerint egy időben hatékonyan csak egy üzenetet lehet továbbítani, így ennek az egy üzenetnek erősnek kell lennie, hogy a fogadók emlékezzenek a termékre vagy szolgáltatásra, valamint, hogy előnybe részesítsék a versenytársak ajánlataival szemben. Egy program meghirdetésekor eredményesebb, ha egy fő esemény kerül népszerűsítésre, mint a múzeum összes rendezvényének a felsorolása.

PR tevékenység

„A PR tevékenység tervszerű és tartós erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával kölcsönös megértést, jóakaratot és támogatást építsen és tartson fenn.”

A múzeumok számára a PR tevékenység egy növekvő fontosságú csatorna. A hirdetés ideális egy esemény népszerűsítésére, míg a PR tevékenység kiváló eszköze az imázs építésnek. A PR tevékenység nagy előnye a nagyfokú hitelesség. A PR tevékenység költséghatékony, mivel csak a disztribúció költségét kell megfizetni, ugyanis sok múzeum nem engedheti meg, hogy a médiafelületeken hirdessen, de a tervezett PR tevékenységükkel kaphatnak sajtóvisszhangot.

A múzeum „márka” felépítése

Meglehetősen leegyszerűsítve, a márka az a termék neve. De a márka olyan valami, ami több mint egy címke, egy név, vagy egyedi csomagolás. A márka világszerte megteremti a termék felismerését. A márka összekapcsolja a terméket bizonyos értékekkel. Márkaérték (brand equity) a márka nevéhez és szimbólumaihoz kapcsolódó „vagyont” jelenti, és a gyártók számára hatalmas értékkel bír. A gyártó profiljának fontos részét képezi a márkaérték, azonban teljes mértékben sohasem tudják kontrolálni. A fogyasztó megteremti saját értelmezését. A márkaépítés a vállalati szférában már régóta alapvető része az üzleti stratégiának. Az utóbbi években a márka építés, a kulturális szektorban is fontos kérdéskörré vált.

 A márkaérték

Egy erős múzeum márka felépítésének folyamata négy alapvető lépésből áll. A folyamat kiindulási pontja a legkevésbé vágyott pozíció: a közönség alig tud valamit a múzeumról. A folyamat végpontja a leginkább vágyott pozíció: a múzeumnak hatalmas lojális támogató csoporttal rendelkezik, akik ne csak használják a múzeumot, de másoknak is ajánlják.

 A múzeum márka felépítésének folyamata

1. Azonosság
   A közönség azonosítja a múzeumot, a nevét és típusát.
2. Értelmezés
   A kiállítások, a látogatói profilok és az általános attitűd által a közönség kialakítja a múzeum értelmezését.
3. Válasz
   A látogatók ítéletet alkotnak és bizonyos érzelmeket alakítanak ki a múzeumhoz kapcsolódóan.
4. Viszony 
   Néhány látogató ajánlja a múzeumot másoknak, önkéntesként dolgoznak, esetleg a múzeum életmódjuk részévé válik.

A folyamatot lépésről lépésre kell követni, és csak akkor szabad továbblépni, ha az alatti lévő lépés teljesen megvalósult. Nem várható el a közönségtől, hogy véleményt formáljon a múzeumról, ha a létezéséről sem tud, és nem várható el, hogy hűséges visszatérő vendégek legyenek, ha még nem alakult ki pozitív érzelem a múzeum irányába. 

1.      Azonosság

Legelőször, a közönségnek ismernie kell a múzeumot, a nevét és, hogy milyen fajta múzeum az. Biztosítani kell, hogy olyan gyakran, és olyan változatos szituációkban jusson eszébe a közönségnek a múzeum, amennyire csak lehetséges.

Új múzeum esetén legelőször a múzeumot azonosító nevet és logót kell választani, ha egy létező múzeumról van szó, a fő célkitűzéseket egy szlogen formájában lehet népszerűsíteni. A jól azonosított márka nagy előnyt jelent a márka építési folyamat során. Ha a múzeumnak van már egy jól ismert márka neve, jobb, ha megpróbálja új tartalommal kitölteni, mint kicserélni.

2.      Értelmezés

A közönségnek ismernie kell bizonyos, a múzeumhoz kapcsolódó jellemzőket, mint például a kiállítási és kutatási profilját, a látogató szolgáltatásokat, stb. Ezen a szinten a látogató megteremti saját, tapasztalatain és profilján alapuló értelmezését a múzeumról.

Az értelmezés alapja a kiállítások profilja és a kutatási témák. Egy modern művészeti múzeum fókuszálhat a kísérleti és talán a provokatív modern művészetre, mellyel megpróbálja bevonzani az ilyen művészetet kedvelőket. Ám fókuszálhat nagyobb körben elismert művészek munkáira, így széles közönséget fog vonzani.

 A másik jellemző a különböző célcsoportoknak nyújtott szolgáltatások színvonala. (pl. megfelelő szolgáltatások a gyerekes családoknak, a tudományos kutatóknak stb.)

A múzeumot a megbízhatóság és a stabilitás alapján is értékelni fogják (nyitva tartási idő következetes betartása, a tárgyak hozzáférhető és vonzó módón történő kiállítása stb.).

Mindemellett a látogatók megteremtik saját értelmezésüket. Az általános marketing teória szerint az értelmezés azon alapszik, hogy ki a termék használója, milyen szituációban használják a terméket, és milyen a gyártó „személyisége” és története. Ezeket az értelmezéseket az azonosság és a fenti jellemzők, a közvélekedés és a személyes tapasztalat alakítják ki.

A múzeum márkaépítésének szempontjából a felhasználói profil alapvető fontossággal bír. Ha a múzeum magas szintű kutatási profillal rendelkezik, akkor az iskolások valószínűleg nem mernek kapcsolatba lépni a múzeummal. Ha a közvélekedés szerint a múzeum kiállításai ósdiak és unalmasak, valószínűleg nem lesz a múzeum a hétvégi családi program helyszíne.

3.      Válasz

Ha sikerült a múzeum általános értelmezését megalkotni, elvárható a közönségtől, hogy ítéletet alkosson a múzeumról és kialakítson bizonyos érzelmeket a múzeummal kapcsolatban. Míg az értelmezések inkább a termék vagy szolgáltatás általános jellemzőiről és megértéséről szólnak, addig a válasz a gyártó által képviselt minőséghez, az egyediséghez, az ügyfelek megfontolásaihoz és érzelmeikhez kapcsolódik.

Ahhoz, hogy a márkaépítési modell harmadik szintjére eljusson a múzeum, kifejezésre kell juttatnia egy megbízható minőségi színvonalat. A kiállításoknak, a kutatási publikációknak tudományosan korrektnek, a személyzetnek képzettnek kell lennie, alapvető fontosságú, hogy a publikum bízhasson a múzeum állításaiban. A magas színvonalat biztosítása mellett a múzeumnak aktívan kell megközelítenie a látogatókat.

A vágyott állapot eléréséhez a múzeumnak szüksége van valamiféle fölényre is, valamire, ami egyedi és vonzó. Ez lehet néhány egyedi kincs, különleges kiállítás, vagy egyszerűen az, hogy itt van a legjobb kávéház a városban. Az érzelmeket és a tapasztalatokat nagymértékben használja a modern marketing. Mivel a termékek minősége és dizájnja alig különbözik, a termék használata során jelentkező érzelmek alapvető fontosságúvá váltak.

A kulturális kincsek erős érzelmeket tudnak kiváltani. Ha a múzeumnak sikerül néhány kiemelt műtárgy köré erős érzelmeket kiépíteni, akkor ezek a tárgyak a múzeum szimbólumaivá válhatnak.

4.      Viszony

A legmagasabb és leginkább vágyott állapot az, amikor a múzeum rendelkezik egy nagyszámú, lojális látogatók csoportjával, akik látogatják, másoknak is ajánlják, valamint pénzügyileg és önkéntes munkával támogatják a múzeumot, sőt, hagyják, hogy a múzeum életmódjuk részévé váljon. A modern vállalati marketingben, az ilyen csoportra nagyobb hangsúlyt fektetnek, mivel egy új ügyfél megszerzése ötször több erőfeszítésbe kerül, mint egy létezőt megtartani. Sok múzeum is felismerte ezt és működteti a múzeum barátainak csoportját. A múzeum barátai éves tagdíjat fizetnek, amivel kifejezik lojalitásukat és esetleg extra támogatással is segítik a múzeumot. Ha a múzeum rendelkezik ilyen hűséges látogatókkal, akkor figyelni kell rájuk és támogatni kell őket, hiszen ők a legértékesebb látogatók, ismerik a márkát, és tudják, mit képvisel.