1. Bevezetés

A stratégia egyrészt a szervezet alapvető céljait kitűző, a célok elérést lehetővé tevő tervek és programok meghatározása, másrészről az erőforrások elosztása oly módon, hogy a szervezet alkalmazkodni tudjon a környezetéhez.

A stratégiai gondolkodás nem a közvetlen munkára, hanem a munka hosszabb távú következményeire irányul. Az intézmény egészét tekinti, annak hosszabb távú pozíciójavításban gondolkodik. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyorsan változó piaci környezetben azok nyernek, akik képesek a stratégiai gondolkodásra, és akik egyszerre tudnak két szinten, a stratégia és a közvetlen munkafeladatok szintjén gondolkodni. 
A stratégiai tervezés mindig: jövőbe tekintő, kreatív, rugalmas, aktív, akciókra épülő, változásorientált és tartós sikerre törekvő.

 

A stratégiai tervezés

• elvégzendő lépések egymás utánisága egy elképzelt és megvalósítandó cél érdekében
• követni tudja a társadalomban, a gazdasági életben történő változásokat
• kommunikációs mód, mely a szervezet belsejétől a fenntartók felé és onnan visszafelé irányul
• fontos eleme a rendszerszemlélet, a minőség- és tudásmenedzsment, a változásmenedzsment
• jövőre irányul, mert megpróbálja előre jelezni, megteremteni a célokat
• változásra irányul, mert stratégiákat fejleszt ki arra, hogy a jelenlegi helyzetből hogy jussunk el egy jövőbeni állapotba

A stratégiai megközelítéseknek az eltérő intézményi adottságokhoz történő hozzáillesztése azt jelenti, hogy kevésbé hiszünk egy általános, standard, mindenhol alkalmazható stratégiai menedzsment modellben, és egyre inkább úgy véljük: minden szervezetnek ki kell alakítania a saját adottságainak leginkább megfelelő stratégiai modellt.

A stratégiai tervezés a környezeti vizsgálaton és a múzeum lehetőségeinek összetevő vizsgálatán alapul, jövőorientált folyamat, melynek során megfogalmazza a múzeum küldetésének (mission) megfelelő alapvető célokat (objectives) és a kulcsfontosságú területeket (key areas), valamint meghatározza a tervezés érvényességi körét. 
Mivel a stratégia a jövőről szól, tehát számolni kell a bizonytalansági tényezőkkel, így a tervet és annak megvalósítását folyamatosan értékelni kell és a változó környezethez igazítani.

Jövőkép (vision)				Értékrend
		Átfogó cél (mission)
		Alapvető célok (objectives)
		Fő irányvonalak
		Kulcsfontosságú területek (key results areas)
		Cselekvési stratégiák

A tervezés teszi lehetővé, hogy a naponta meghozandó döntések ne ad hoc döntések legyenek, hanem egy rendszer szerves részét képezzék. Ezért fontos, hogy az intézmény minden szintjén ennek az elképzelésnek, ennek a stratégiának az értelmében döntsenek a vezetők és a beosztottak egyaránt. Ez azonban csak akkor várható el, ha a tervezés a munkatársak elképzeléseit tartalmazza, és nem pusztán a vezető akaratát tükrözi. Még ha nem is sikerül a vezetőnek minden egyes munkatársat bevonni a tervkészítés folyamatába, törekedni kell rá, hogy a főbb munkafolyamatokat végző kollégákat megkérdezzük.