4. A szervezeti kultúra összetevői

A szervezeti kultúra csak hosszabb ideje fennálló szervezetekben jöhet létre, magatartásalapú jelenség, hiszen tanulási folyamat eredménye. A szervezet tagjai pedig szocializáció révén sajátítják el. Létrejöttében és változásaiban számos tényező játszik közre.

Az alapító tagok meghatározó döntései		Vezérelvek és misszió		Normák és Értékek		A megőrzött történetek és szimbólumok
		Társadalmi szerkezet				Intézményesített működés

Az alapítók döntése:

A cég alapítói teszik le a kultúra alapköveit. Az alapítók víziója és értékrendje alapvető fontosságú a szervezet normáinak és értékrendjének kialakulásában. Az ő munkájuk az alkalmazottak kiválasztásában, a cég tevékenységi területének, piacának kialakításában és nem utolsó sorban utódaik kijelölésében messze ható következményekkel jár.

Misszió és elvek:

A szervezet vezetői megfogalmazzák a missziót, a fő célokat, amelyek általában olyan elveket is tartalmaznak, mint a környezethez való viszonyt (pl. vevő-centrikusságot). Ezek nyomán alakul ki a szervezet saját azonosságtudata.

Társadalmi struktúra:

A szervezet szociális struktúrája meghatározza az emberek, csoportok közötti interakciók minőségét. A társadalmi struktúra a szervezeti struktúra formális aspektusainak függvényében alakul ki. A kultúra magatartási alapjai ebben gyökereznek.

Normák és értékek:

A szervezeti kultúra központi eleme a közös normák és értékrend. A normák a szervezet tagjainak magatartására vonatkozó elvárásokat, az értékrend pedig, a tevékenységek és az eredmények preferenciáját fogalmazza meg.

Történelem, szimbólumok:

Történetek a szervezet múltjából, bár nem mindig teljesek és igazak, de jellemzőek az adott szervezetre. A rituálék, ceremóniák a szervezet jellemző kulturális értékei közé tartoznak. Ezek a tényezők alakítják a normákat és értékeket.