MUZEUM@DIGIT 2016 Előadások
Az előadások diái elérhetőek a címre kattintva!
Ineta Zelča Sīmansone
Múzeumok és a kreatív ipar. Miről is van szó valójában?
Napjainkban néha még mindig úgy tűnhet, hogy a múzeumokban és a kreatív iparban semmi közös nincsen, ugyanakkor az utóbbi évek eredményei rávilágítottak az együttműködési lehetőségek sokszínűségére, melyek eredményeképpen nemcsak magas hozzáadott értékkel bíró termékek és szolgáltatások jöttek létre Lettországban, hanem a múzeumok és az alkotók összefogásához való hozzáállás is megváltozott. A másik oldalról nézve egyre növekvő érdeklődés figyelhető meg az alkotók és a kreatív ipar képviselői részéről a múzeumok, mint a kreatív ágazat egyik forrása iránt. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a múzeumok és a kreatív ipar közötti együttműködés lehet az alapja a modern múzeumok kommunikációjának. Leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy kreatív módon, olyan nyelven kommunikáljunk a közönséggel, amelyet megért. Az előadás bemutatja a Creative Museum nevű szervezetet is, mely hisz abban, hogy a múzeumokban megvalósuló innováció és kreativitás sokat segíthet az új közönség bevonzásában és egyúttal a szektor modernizálásában.
Tom Pursey
Éld át a művészetet minden érzékeddel!
Éld át a művészetet minden érzékeddel: ez az ötlet rejtőzött a Tate Sensorium mögött, amely a Tate Britain úttörő kiállításaként jött létre. A kiállításban látható képeket több érzékszervre ható megközelítéssel állították ki, mindegyikhez illatokat, hangokat és ízeket társítottak, továbbá a tapintásra is hatni kívántak az alkotók. A kiállítás a nemzetközi médiában is megjelent, a 2016-os Design Héten pedig megkapta a legjobb kiállítás design-jának járó elismerést. A prezentáció a kiállítás létrehozásának folyamatát és a szakértőkkel való együttműködést mutatja be.
John Cheeseman
Bungaree's Farm - Mosman Art Gallery
A Bungaree’s Farm egy több művészeti ágon átívelő programként valósult meg annak érdekében, hogy a kortárs művészeti gyakorlatok fejlődését elősegítsék kutatások, workshopok és kiállítások útján. A program során új modelleket dolgoztak ki a kortárs ausztrál művészetek fejlesztésére és bemutatására. A Bungaree’s Farm kiállításában audio- és video megoldások, színi előadás és installációk segítették a látogatókat, hogy felfedezzék Bungaree örökségét és közösen megemlékezzenek a farm 1815-ös alapításáról. A Bungaree’s Farm projekt volt az első program, amely felismerte Bungaree fontosságát és kortárs vizuális művészeti szemszögből mutatta be életét. A kiállítás lehetőséget biztosított az ausztrál művészek számára, hogy kritikus szemlélettel újraértelmezzék és a nagyközönség számára bemutassák az ausztrál történelem egyik különleges alakját.
Dr. Alessandro Califano
A múzeumok szerepe a földrajzilag közelálló kulturális örökségi helyszínek digitális kutatásának támogatásában és levezénylésében
Mes Aynak egy buddhista terület az afganisztáni Logarban, melyet az Afganisztáni Nemzeti Múzeum már mélyrehatóan feltárt. A terület a különböző érdekek ütközésének klasszikus esete: értékes bányászati lelőhely és védelemre szoruló történeti helyszín. A tudásalap már rendelkezésünkre áll a kulturális örökség kockázatainak csökkentésére, ugyanakkor a jelenlegi feltérképezési kampányok mindegyike magas befektetéseket és szabadalmaztatott technológiát igényel. A Kabuli Nemzeti Múzeum ideális partnernek bizonyult az OSACA-projektben, melynek célja egy ingyenes és nyílt forráskódú applikáció és térképek kifejlesztése volt, melyek lehetővé teszik az olcsóbb és rugalmasabb kutatásokat.
Nadja Valentinčič Furlan
Filmek a Szlovén Néprajzi Múzeumban és a múzeum weboldalán
A Szlovén Néprajzi Múzeum Néprajzi Filmek Főosztálya létrehozza, gyűjti, dokumentálja, megőrzi, kutatja és bemutatja a néprajzi témájú filmeket, valamint többféle módon elérhetővé is teszi őket. A prezentáció a gyűjtemény-központú »Természet és kultúra között« című állandó kiállításban, illetve az ember-központú »Én, mi és a többiek: A világ képei« című kiállításban alkalmazott audiovizuális kommunikációt fogja ismertetni. A videó narrációk számos nézőpontot ismertetnek a Narrátorok Galériájában, melyet a múzeum weboldalán is meg lehet nézni. A Szlovén Néprajzi Múzeum a szellemi kulturális örökség megóvásával is foglalkozik, így számos film készül ezekről is. Az előadás a videó narrációk és online megosztásuk jogi és etikai kérdésére is kitér majd.
Török András
Több is, kevesebb is, mint egy múzeum: a hat éves Fortepan archívum sikerei és kudarcai
A 2010-ben indult ingyenes digitális archívum hónapokon belül nagy érdeklődést váltott ki. Ma már több száz család, egy tucat közgyűjtemény került partneri viszonyba a portállal, amelynek neve lassanként a legértékesebb nonprofit brand lett. Munkáját egyetlen fizetett alkalmazott, mintegy tíz jelentős munkát végző önkéntes szolgálja ki. A küldetése fokozatosan módosult: a nemzeti (és európai) emlékezet építése mellé bekerült a közgyűjtemények jobb munkára való noszogatása is. És „van egy álmuk…”
Szatucsek Zoltán
Összeurópai megoldás a levéltári digitális anyagok megőrzésére. Az E-ARK projekt
2011-ben Budapesten merült fel az ötlet, hogy a levéltáros szakma tegyen konkrét lépéseket az elektronikus iratok kezelésének európai szintű harmonizációja felé. Így lett a három évvel később indult E-ARK projekt izgalmas vállalkozás a Nemzeti Levéltár számára, ami éppen addigra készült el saját fejlesztésével. Lehetséges-e 28 tagállam különböző hátterű, finanszírozású intézményeire azonos megoldásokat szabni? Milyen előnyökkel járhat és hol vannak a szabványosítás korlátai? Az előadásomban a fejlesztés kínálta lehetőségeket mutatom be, a hozzá kapcsolódó kutatást, a kifejlesztett szoftvereket és a hazai környezetbe való illesztésüket. Külön hangsúlyt kap az MNL részfeladatként kifejlesztett adattárház megoldás, amelynek alkalmazása új lehetőségeket nyit meg a levéltári terület előtt.
Aleš Kapsa
MUSAIONfilm - 2017: a múzeumi filmek fesztiváljának 20. éve
A prezentáció célja a MUSAIONfilm nevű múzeumi filmeket versenyeztető fesztivál és annak díjnyertes, illetve kiemelkedő filmjeinek bemutatása a nemzetközi közönség számára. Csehországban és környékén a MUSAIONfilm az egyetlen olyan jellegű fesztivál, amely a múzeumokban vagy múzeumok segítségével forgatott, illetve a kiállításokban megtekinthető filmeket vonultatja fel. A fesztivál egy kisméretű filmes iskolaként is tekinthető a múzeumi filmkészítők számára. Az Uhersky Brodban található Johannes Amos Comenius Múzeum az AVICOM tagja és napjainkban a 2017-ben rendezendő 20. fesztivált készíti elő.
Tari János
A párhuzamos felépítésű előadás az elmúlt 15 évben végbement formai és technológiai változások bemutatására törekszik képi példák segítségével a budapesti F@imp fesztiválok díjazott média kategóriáiban. A prezentáció rámutat, hogy hogyan fejlődtek a vizuális kifejező eszközök, az interaktív technológiák és a tartalmak az értelmező múzeumi kiállításokhoz és projektekhez kapcsolódó bemutatás tekintetében.
Fejes Ildikó
Múzeumi fesztivál a digitális korban. Az AVICOM F@IMP 2.0 multimédia fesztivál
Az ICOM AVICOM (Múzeumi Új Audiovizuális, Kép- és Hangtechnológiák Nemzetközi Bizottság) több, mint 20 éve szervezi nemzetközi fesztiválját, a FIAMP Fesztivált. A versenyt az induláskor kialakított szervezési és értékelési folyamatok, módszerek jellemezték, az idő előrehaladtával azonban a megújulás elkerülhetetlenné vált. A digitális korban kizárólag hagyományos megoldások alkalmazásával nem lehet egy esemény sem sikeres, így F@IMP 2.0 néven elkészült az online elérhető, modern változat. A nevezést és értékelést egy komoly informatikai rendszer támogatja, melynek továbbfejlesztésével reményeink szerint a fesztivál több évtizede során keletkezett digitális kulturális örökség is elérhetővé válik majd.
Vágó Krisztina
Digitális tárlatvezetési megoldások a múzeumokban
A technológia fejlődésével a múzeumoknak egyre több lehetőségük nyílik arra, hogy kiállításaikat újabb interaktív elemekkel bővítsék. Az XPONIA által kínált iBeacon-alapú megoldás növeli és egyedivé teszi a múzeumlátogatás élményét. A digitális tárlatvezetés mellett számos funkcióval felruházható alkalmazás vonzó a múzeumok számára, hiszen az átlátható, könnyen kezelhető felület mellé felhasználóbarát tartalomkezelő rendszer társul. Az előadás során az eddigi projektek tapasztalatairól, tanulságokról, kihívásokról és általában véve a múzeumokkal való közös munkáról hallhatnak beszámolót a konferencia résztvevői.
Horváth Ádám
Hogyan tegyük közkinccsé az adatainkat
Egyre több könyvtár teszi az adatait a közkincs részévé, és mond le az általa készített bibliográfiai rekordok (újra)felhasználásának jogi és technikai korlátozásáról. 2010 végén létrejött egy új jogi eszköz, a Creative Commons (CC0) Közkincs nyilatkozat néven futó jogi formula, mely lehetővé teszi, hogy ki lehessen nyilvánítani az általunk létrehozott termék közkincs mivoltát. Ebben azt előadásban az javasoljuk, hogy a közintézmények minél szélesebb köre tegye közkinccsé az adatait, bemutatjuk miért fontos az adataink közkinccsé tétele, és megadjuk, hogy hogyan kell az adatainkat rendszerbe foglalva közkinccsé tenni.
Szakadát István
A nemzeti névterek építésének lehetőségei
A digitális korba lépve a nemzeti kulturális örökségünk fenntartását digitális platformon kell biztosítanunk. A digitális kulturális javak akkor érhetők el gyorsan és könnyen, ha az archívumainkat sűrűn összekötjük egymással. Ennek a behálózásnak a legfontosabb eszközét jelentik a digitális nemzeti névterek (személynév, földrajzi név, testületi stb. névterek). Az előadás a nemzeti névterek építésének lehetőségeit, elvárásait mutatja be.
Ungváry Rudolf
A nemzeti földrajzi névtér kialakítása. Helynevek fölvételének módszere
Az előkészületek első szakaszában a földrajzi névtér jellemzőit elemeztük, számba vettük a helynevek típusjellemzőit, és a meglévő magyar névtér kezdeményezések kritikájával foglalkoztunk. A névtér alapját egyrészt a Geotaurusz, másrészt a Földmérési és Távérzékelési Intézet által nyilvántartott „Magyarország Földrajzinév-tára”-nak névállománya alkotja. E két állomány egyesítése lesz a munka első szakaszában a feladat. Ezáltal kialakul az összes hivatalosan nyilvántartott földrajzi név állománya, beleértve nem csak a településeket és településrészeket, hanem a közigazgatás számára ugyancsak fontos természetföldrajzi helyek állományát is. A továbbiakban az együttműködéshez megnyerhető intézmények névállományát egyesítjük a meglévő állománnyal. A munka módszerét többek között az Óbudai Egyetem Geoinformatikai Intézetében tartott gyakorlatokon dolgoztuk ki. Térképek helynévanyagát hasonlítottuk össze a Geotaurusszal. Azokat a műveleteket, melyek a helynek megbízható azonosítását biztosították, különféle forrástérképeken ellenőriztük. A munka legfontosabb része a helynevek pontos térképi azonosítása volt. Alapja az adott hely földrajzi koordinátája. Ez köti össze mind a mai névváltozatokat, mind pedig az időben különböző neveket, adott esetben egészen a római korig visszamenőleg. A magyar földrajzi névtér esetében különleges jelentősége van annak, hogy a helynevek jelentős része nem a mai, hanem a történelmi Magyarország egész területéről származik, mégpedig időben különféle rétegződésekben.
Dragos Neamu
Digit-leves múzeumok számára
A digitális program jelentősége a múzeumok számára a társadalmi, gazdasági, oktatási és örökségi értékek megóvásának céljából nőtt meg. A digitalizálási folyamat sohasem ér véget és a múzeumoknak egyre több szerepben kell helyt állniuk a társadalom kihívásaival szemben. Az előadás keretében szó esik a múzeumok technológiával való kapcsolatáról, valamint a kreatív megoldásokról és a digitális innovációról. A NEMO (Network of European Museum Organisation) célja a múzeumi gyűjtemények digitalizálásának elősegítése a konkrét projektek támogatásától kezdve az egyedi politikák kidolgozásáig.
Pavel Kats
Az Europeana megújulása
Az Europeana jelenlegi aggregációs technológiája és szemléletmódja az intézmény fennállásának korai szakaszában került kialakításra, és jól alkalmazható volt a kezdeti tartalmak felhalmozásához, illetve a kezdeményezés láthatóvá tételéhez. Napjainkban, amikor az Europeana célja, hogy az Európában fellelhető kulturális tartalmak digitális szolgáltató infrastruktúrája legyen, mind az aggregációhoz való viszonyt, mind az azt létrehozó technológiát alapjaiban kell felülvizsgálni. Mivel az aggregáció az Europeana életének központi eleme, ez alapvető változást jelent az intézmény számára, így gondosan kell megtervezni és végrehajtani a megújulást. Az előadásban a folyamat első szakaszáról lesz szó: egy kísérleti munkáról, melynek célja az Europeana jövőbeli tartalomszerző felépítményének a megtervezése.
Marcin Kłos
Digitalizálás a lengyel múzeumokban
Az előadás négy szemszögből mutatja be a lengyelországi digitalizálás helyzetét: nemzeti (melyet a Múzeumok és Közgyűjtemények Nemzeti Intézete koordinál), regionális (DigiMuz Intermuseal Digitization Group), intézményi (Gdanski Történeti Múzeum) és felhasználói. A prezentáció a digitális jó gyakorlatokkal, az aggregációval és a disszeminációval is foglalkozik majd. Ezen kívül az előadó Lengyelország legnagyobb múzeumi projektje, az E-museum projekt kapcsán fogja összegezni a szektorban megfigyelhető tendenciákat.
Lada Dražin-Trbuljak
Az előadás a horvát Múzeumi Dokumentációs Központ tevékenységéről nyújt rövid áttekintést a dokumentáció, az információátadás és a kommunikáció terén. Néhány projekt ismertetésén keresztül bemutatja a horvát múzeumi hálózatot is, így a hallgatók megismerkedhetnek a horvát múzeumok munkájának számítógépesítésével, a múzeumi örökség digitális megőrzőhelyének fejlesztésével és egy olyan projekttel is, melynek célja a múzeumi digitális örökség feltérképezése.
Martha Henson
Tudnak a múzeumok jó játékokat készíteni? Kellene nekik?
Az előadás az emlékezetes múzeumi játékok készítésének alapvetéseit és módszereit mutatja be. Számos inspirációs játék, tipp és személyes tapasztalat megosztásával az előadó célja felhívni a hallgatók figyelmét arra, hogy a játékokat bármelyik intézmény képes megalkotni és erre a sikerük érdekében szükség is van.
Michael Faber
Milyen digitális eszközöket kínálnak a német múzeumok a fogyatékkal élő emberek számára annak érdekében, hogy a kiállítások felfedezése akadálymentes legyen? Vajon a weboldalakon lehet találni jelbeszédes videót és hangos információt vagy a mentálisan sérült látogatóknak szóló leegyszerűsített szövegeket a látogatás megtervezéséhez? Egyre több német múzeumi weboldal gondol a süket emberekre, akiknek jelbeszédes videóval mesélnek a múzeumi munkáról, a kiállításokról, a múzeumi eseményekről és az egyéb lehetőségekről. Több múzeum már letölthető vezetőket is kínál az olvasási nehézségekkel küzdő látogatók számára.
Karina R. Durand Velasco
Virtuális workshopok Latin-Amerikában – Örökség, múzeumok és kulturális menedzsment
A Múzeumok Latin-Amerikai Intézetében, távoktatásban zajló szemináriumok tartása lehetőséget biztosított az előadó számára, hogy megismerhesse a Latin-Amerika különböző régióiban tevékenykedő múzeumi szakembereket és kulturális ügynököket. Az előadás egy 12 éves munka tapasztalatait igyekszik bemutatni arról, hogy miként sikerült különböző kreatív, interdiszciplináris és nemzetközi közösségek számára virtuális workshopokat létrehozni örökségi, muzeológiai, kulturális menedzsment és marketing témában.
